Kezdetben a kék fagyálló hűtőfolyadék volt a menő
Igaz, hogy még manapság is kapható és nem hibázik senki, ha a hagyományos kék fagyálló hűtőfolyadékot használja. De mi a helyzet sárgával, a rózsaszínnel, a lilával vagy a pirossal? Ez alaposan megkavarhatja az autósokban a fagyállókról kialakított képet. Mert laikusként joggal kezdünk el azon agyalni, hogy vajon melyik lenne a megfelelő választás? A rózsaszínnel nem fog tönkremenni valami a hűtésnél? Ilyen és ehhez hasonló kérdések kavaroghatnak azok fejében, akik nincsenek otthon a témában. A hagyományos kék fagyálló hűtőfolyadék nem más, mint az etilén-glikol. Mint minden más folyadékot az autóban, időnként ezt is cserélni kell. A kéket nagyjából 2 évente ajánlott lecserélni, de ha sokat járunk a kocsival, akkor ez 55 000 km távot jelent. Ilyenkor már erősen javallott a csere.
A fagyálló hűtőfolyadékok színei csalókák lehetnek
Mivel a mérnökök feladata, hogy minél jobban kitolják egy autó élettartamát, ezért elkezdtek saját, növelt életciklusú folyadékokat gyártani. Minden gyártó esetében fellelhető egy sajátos színű változat. Az új keverék általában az etilén-glikol egy újabb változata, de megjelent a propilén-glikol is, ami kevésbé mérgező. Ezeknek a csere intervalluma elérheti az 5 évet is vagy a 180 000 km-t, függetlenül attól, hogy milyen színű. A színek nem feltétlenül az autótulajdonosok miatt lettek bevezetve, hanem azért, mert a szervizek így könnyebben meg tudják különböztetni az autógyártók fagyálló hűtőfolyadékait. A színnél sokkal fontosabb a minőség, ezért érdemes megbízható helyről vásárolni, prémium fagyálló hűtőfolyadékot.